
![]() |
| Akcióinkról, újdonságainkról hírlevelünkben értesülhet! |
Az ún. color Doppler ultrahang vizsgálat a különböző érstruktúrákról (az artériákról és a vénákról), valamint az egyes szervek keringési viszonyairól nyújt információt.
Általa vizsgálhatók az alsó és felső végtag artériái és vénái, a nyaki erek (mint például az artéria carotisok és vertebralisok, azaz az agyat ellátó artériák), a hasi erek (a vese, a máj, a lép erei, a hasi aorta).
Kimutathatók a különböző érszakaszok szűkületei és elzáródásai.
Egyes kórképek, tumorok esetén az érintett szövetek vérellátása megváltozhat, ami egyrészt jellemző lehet az elváltozásra, másrészt hasznos információval szolgál a sebész számára, amennyiben műtéti beavatkozás kerül szóba.
A vizsgálat megmutatja a nyaki vagy végtagi nagyartériák lefutását, falának vastagságát, a belső felszínen lévő felrakódások nagyságát, összetételét, felületét.
A különböző érszakaszokon mérhető az áramlási sebesség.
A sebesség paraméterekből következtetni lehet a funkcionális, ún. áramlástani (haemodinamikai) szűkület mértékére.
A vizsgálat az ultrahangkészülék segítségével azonosított érszakaszok területén, a Doppler-elv alapján méri az áramlási sebességet.
Az ultrahangkészülék vizsgálófeje magas frekvenciájú, az emberi fül számára hallható hangok feletti tartományba tartozó hanghullámokat (ultrahang) bocsát ki. Ezen hanghullámok egy része a különböző felületekről visszaverődik, szóródik, más része elnyelődik. A visszaverődő hullámokat - a radarhoz hasonlóan - érzékeli a vizsgálófej, elektromos jelekké alakítja át azokat, melyekből a készülék monitoron látható képet állít elő. A legtöbb készülék ma már nemcsak egyetlen testtájék vizsgálatára alkalmas, de a különböző vizsgálatokhoz más és más frekvenciával működő, ill. más formájú, méretű vizsgálófejre lehet szükség. Vizsgálhatók a nyaki, a hasüregi szervek, végtagok erei is.
A vizsgált személy nyakát vagy a vizsgált testrészét szabaddá teszi, majd hanyatt fekszik az ágyon. Bőrét az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenik be. A vizsgálófejet ráhelyezik a bőrre, esetleg kissé rá is nyomják. Az orvos a vizsgálófejet mozgatva alkot képet az erek különböző területeiről. A látható szűkületek területén az erre alkalmas, speciális ultrahangkészülék segítségével áramlási sebességet mér, melyből az áramlástani szűkület mértéke meghatározható.

