Hasi ultrahang vizsgálat

Az ultrahang vizsgálat során a különböző szervek akusztikus sajátosságaik, hangvisszaverő  képességük alapján különülnek el egymástól.

Az eljárás lényege: a vizsgálófejből (transducerből) kisugárzott hanghullámokat a különböző szövetek különböző mértékben nyelik el, illetve verik vissza.

Egyes kórfolyamatok megváltoztatják a szervek hangvisszaverő képességét, ezáltal kimutathatóvá válnak.

Az ultrahangkészülék vizsgálófeje magas frekvenciájú, az emberi fül számára hallható hangok feletti tartományba tartozó hanghullámokat (ultrahang) bocsát ki.

Ezeknek a hanghullámoknak egy része a különböző felületekről visszaverődik, szóródik, más része elnyelődik. A visszaverődő hullámokat –a radarhoz hasonlóan- érzékeli a vizsgálófej, elektromos jelekké alakítja át azokat, melyekből a készülék monitoron látható képet állít elő. Míg a folyadékokon és tömör szerveken könnyen áthatol az ultrahang, addig például az epekövekről, a belekben lévő gázokról, csontokról visszaverődik, így a mögöttük lévő területek ún. hangárnyékba esnek, azokról vélemény nem mondható.

A legtöbb készülék ma már nemcsak egyetlen testtájék viszgálatára alkalmas, de a különböző  vizsgálatokhoz más és más frekvenciával működő illetve más formájú és méretű vizsgálófejre lehet szükség.

Van-e károsító  hatása az ultrahang vizsgálatnak?

A vizsgálat ártalmatlan, az emberi szervezetre semmilyen biológiai károsító hatása nincs.

A röntgenvizsgálatokkal, CT vizsgálattal ellentétben az ultrahang készülék nem bocsát ki káros sugarakat, nem árt, így szükség szerint ismételhető.

Milyen szervek vizsgálhatók hasi ultrahang vizsgálat során?

A vizsgálat során  a hasi szervek közül a máj, az epeutak és epehólyag, a hasnyálmirigy, a lép, a hasi főverőér és ágai,  hasi nyirokcsomók, vesék és mellékvesék, húgyhólyag, valamint a kismedencében lévő női- és férfi nemi szervek áttekintése történik.

A gyomor és bélrendszer levegőtartalmuk miatt csak korlátozottan vizsgálhatók.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Hasi ultrahang vizsgálat során a beteg hanyatt fekszik a vizsgálóágyon. Hasát szabaddá teszi a ruháktól. Bőrét az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenik be. A vizsgálófejet ráhelyezik a bőrére, esetleg szükség szerint, kissé rá is nyomják a hasára. Az orvos a vizsgálófejet mozgatva tud képet alkotni a különböző  szervekről. Olykor arra kérheti, hogy vegyen nagy levegőt, azt tartsa bent, vagy forduljon oldalra, karjait emelje fel a feje fölé.

A képet a képernyőn kimerevítve lemérhetők az egyes szervek méretei ill. a képek kinyomtathatók, elektronikus úton archiválhatók.

A vizsgálat végén letörlik a hasfal bőrére kent zselét.

A vizsgálat után, a lelet megírását követően a páciens a vizsgálat eredményét írásban megkapja.

Előkészítés

Teljes értékű hasi ultrahang vizsgálat csak éhgyomorral végezhető.

Étkezést követően az epehólyag összehúzódik, így nem vizsgálható, ab belekben gázok képződnek, amiről az ultrahang teljes mértékben visszaverődik, így a gázzal telt belek mögötti területek nem vizsgálhatók.

Optimális, ha a páciens a vizsgálatot megelőző 5-6 órában nem étkezik, folyadékot pedig csak szénsavmentes vizet fogyaszt. Emellett a beteg a rendszeresen szedett gyógyszereit egy korty vízzel beveheti, ez nem zavarja a vizsgálatot.

A húgyhólyag és a környezetében levő szervek vizsgálata akkor sikeres, ha a húgyhólyag vizelettel jól telt. Ezért vizsgálat előtt néhány órával bőséges, nem szénsavas folyadék fogyasztása javasolt.

Cukorbeteg páciensek kérjék ki kezelőorvosuk tanácsát, illetve az időpont-kérésnél jelezzék betegségüket, hogy számukra a legmegfelelőbb időpontot illetve étkezési tanácsokat tudjunk adni.

Jó, ha tudja:

A vizsgálat találati biztonsága nem százszázalékos. Előfordulhat, hogy például epekövek, májban levő elváltozások csak ismételt vizsgálattal (kellő előkészítést követően) mutathatók ki.

Nagyban növeli az eredményességet a megfelelő előkészítés.

Nagyon zavaró és a vizsgálat értékelhetőségét korlátozó tényző, ha a belekben sok gáz van.

A vizsgálatot megelőző napon puffasztó ételek fogyasztásának mellőzése javasolt.

A ruhára a vizsgálat során esetleg rákenődött zselé színtelen, könnyen lemosható.